Már régóta szerettem volna ezt leírni de valahogy nem igazán volt időm vagy erőm.

 -az érzelmekről......

Hogy mik ezek? Lehet, hogy még nem vagyok mindel tisztában mert fiatal vagyok de nem vagyok hülye és igenis képes vagyok felfogni dolgokat és érezni.

Szerintem érzések nélkül senki sem műlködik és mindekinek vannak csak van akinél jobban látszik,felszínre jön és van aki elfojtja; Vagy egyszerűen történt valamikor valami ami miatt esetleg fél most érzelmeket kimutatni. De ettől ezek nagyon is ott vannak csak lehet, hogy úgy gondolja  jobb ha most magába zárja és senkinek sem mutat érzelmeket. Mégis előbb utóbb mindenki kinyílik és lehet, hogy nem mindenki  fogjalátni ahogyan nevet vagy sír ahogyan szeret vagy utál valamit. Lehet, hogy sok idő kell míg megbízikegy-két emberben akinek mer  elmondani  "mindent", aki előtt felmeri vállalni az érzéseket. Akinek mer sírni és nevetni.

... És ezt mindig  érzi a másik is, hogy benne most jobban megbíznak. Hogy ő valami különlegesnek a része. És talán nem  is érzi de valahogy mégis másképp viselkedik kedvesen, megértően. És ahogy rádnéz, bíztat azzal az egy-két mondatta. Tudod most pár pillanatig, percig, óráig. napig minden rendben van.

-Mert mertél lépni, kinyílni valakinek elmondani mit érzel. Valakinek aki megértett. És aki így megtud hallgatni és érteni talán olyasvalaki aki szintén magába zárt dolgokat.

-De most érez nagyon érez lüktet, dobban ott van abbban a légtérben és ez nem más mint a legfontosabb érzelem a SZERETET... 

- eseményekről....

Volt egyszer egy évzáró... 2010.június.17.

Lezárult egy újjabb tanév. Egy tanév mely minden  eddigitől különbözöt, melyre gimnazistaként nézek vissza. Miért is volt különösen szép ez a nap? Mert 2-3 óra alatt sok mindent átgondoltam, és jó volt úgy befejezni és a bizonyítványt úgy kézhez kapni,hogy előtte a Duna-parton gondolkodhattam, beszélhettem és meghallgattak. Köszönöm.

Elkezdődött egy nyár.... egy csodálatos hétvégével amikor olyan barátokkal lehettem akkikel már rég voltam. 2010.június.20-21.  Pestszentlőrinc:)

Már a délelőtt is remek volt pedig csak a szokásos vasárnap de édesek voltatok ahogy fogadtatok.  Aztán a délután filmnézés és sok telefon;). Majd az este és egy éjszaka mely olyan élmény volt számomra amelyet még sokáig nem felejtek. Végig a városon Ferenc körút innen indultunk majd végig a nagy körúton  pizzériát keresve az Oktogon környékén volt néhány  de a Nyugatinál találtuk meg a tökéleteset itt volt (leejtett kés, ottmaradt tojás, repülő pizzaszelet, és egy megevett pizza úr:), no meg fura pincérek). Majd egy Burger king és magabiztos emberek :)))  Aztán séta a Citadellához majd végig a Duna parton fel a Budai várba és  énekelni.  Mikor a hídakon mentünk át azt kívántam bárcsak mindig ilyen lehetne. Aztán vissza Pestre éjszakai buszt keresve. Telefonálás és bőrig ázás.  Majd hajnali félhárom és már haza is találtunk. De az éjszaka még nem ért véget és megnéztünk 1-2 filmet.  Majd negyednyolcas lefekvés és délutáni felkelés végül palacsintasütés meg még egy film és haza utazás. 

Nagyon szép volt köszönöm nektek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.